Nyárádszeredában is megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ helyi fiókja. Az alakuló ülésen részt vett Szabó György Pál, a Maros megyei szervezet elnöke és Tófalvi Zoltán területi alelnök. Nyárádszeredában ideiglenes vezetőséget választottak, elnök Kádár Gyöngyi. /Népújság (Marosvásárhely), febr 12./
2006. február 20.
Február 19-én Bocskai István erdélyi fejedelem Nyárádszereda központjában levő mellszobra megkoszorúzásával kezdődtek az egy hétig tartó Bocskai Napok, amelynek keretében koncert, történelmi vetélkedő, lakossági fórum, farsang, mesemondóverseny és labdarúgó-bajnokság lesz, továbbá Kertészet határok nélkül címmel mezőgazdasági kiállítás. Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották Erdély fejedelmévé a székely-magyar rendek. Ennek tiszteletére tartják hagyományosan a Bocskai Napokat. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója beszédében emlékezett Bocskaira. A szobor 1997-ben került vissza, jelképeként a szabadság szeretetének, a függetlenségvágynak, vallási toleranciának, ami ma is minden magyar számára követendő példa. Az istentiszteleten Székely Endre helybéli református lelkipásztor Bocskai „történelmi” végrendeletéről szólt, amiben nemzetét egységre, egymás terhének viselésére, a keresztény értékek megőrzésére szólította fel. A hajdúdorogiak és a szerencsiek az összetartozás jeleként 2,2 millió forinttal ajándékozták meg a nyárádszeredaiakat: Dászkel László polgármester és Bíró István önkormányzati képviselő lelepleztek egy táblát, amelyet a színpad mellett állítottak fel, s amely tanúsítja, hogy a magyarországiak hozzájárulásával sikerült felújítani a művelődési otthont. Bemutatták Pozsgai Zsolt Zergetánc című történelmi drámáját, ez volt az ősbemutató, a helybéli Bocskai István Középiskola diákjai előadásában. /(vajda): Bocskai Napok 2006. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
2006. december 14.
Vannak olyanok, akik a művelődési élet megszállottjaiként azon dolgoznak, hogy fenntartsák a magyar kultúrát és valamivel többet, szebbet nyújtsanak az érdeklődőknek, legyen az irodalmi est, színtársulati fellépés, koncert, bármilyen élő műsor. Anyagi támogatás hiányában művelődési rendezvényt szervezni nem könnyű, sőt, inkább hálátlan feladat. Ilyen körülmények között dicséretre méltó, hogy vannak még amatőr színjátszó körök, tánccsoportok, a településeken irodalmi esteket, képzőművészeti tárlatokat szervezők. Szászrégenben alapítványt hoztak létre a kulturális élet támogatására, elkészült a mikházi csűrszínházi projekt, Dicsőszentmártonban múzeum és a Magyar Ház várja vendégeit és így tovább. Az is igaz, hogy az előadásokon egyre kevesebb az érdeklődő és főként a fiatal. A szakhatóságoknak jobban oda kellene figyelniük az olyan „kultúrmindenesek” munkájára, mint: Bőjte Lídia, Kovrig Magdolna, Kakassy Sándor, Kádár Gyöngyi, Mester Zoltán és sokan mások, akik szívből éltetik a kultúrát. /Vajda György: Megérdemlik a támogatást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2008. február 25.
Változatos eseményekkel zárult február 24-én Nyárádszeredában a város hagyományos téli rendezvénye, a Bocskai-napok. Február 21-én kezdődött az ünnepségsorozat, amelyen jelen voltak a magyarországi testvérvárosok – Szerencs, Simontornya és Hajdúdorog – küldöttségei is. A Bocskai István 1605. február 21-i fejedelemmé választása előtt tisztelgő eseményeken minden korosztály talált magának valót. Történelmi vetélkedő zajlott középiskolások számára, volt kézműves-foglalkozás, rovásírás-oktatás, a simontornyai Vándorok Táncegyüttes lépett színpadra, tanácskozott az Erdélyi Nagycsaládosok Szervezete is. Február 24-én, vasárnap istentisztelettel és szentmisével kezdték a nyárádszeredaiak, majd a fejedelem főtéri mellszobránál folytatódott a Kádár Gyöngyi kultúrigazgató vezette ünnepség. Oltyán Csaba történelemtanár Bocskai és Nyárádszereda kapcsolatáról beszélt, Székely Endre a több mint százéves mellszobor kálváriáját foglalta össze. A művelődési otthonban beszélt Kézdiszéki Nagy Balázs, aki Orbán Balázs nyomában járva feltérképezte a Székelyföld félezer falusi települését és vállalkozását, négy vaskos kötetben tette közzé munkáját. /(nk): Véget ért a Bocskai-napok rendezvénysorozata. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./
2008. augusztus 2.
Augusztus 1-jén zárultak a Nyárádszeredai Városnapok, országos kirakóvásárral a piactéren. Ugyanitt kezdődött a Játszom a hangszeren című gyerekműsor, amelynek előadója Kepenyes Pál, gyulai gimnáziumi tanár volt. Hangszeres bemutatókból született ez a műsor, amelynek nagy sikere volt Nyárádszeredában is. A kultúrházban nyárádmenti népművészek találkoztak Szatmári Ferenccel, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnökével. Duma András bemutatta Csángó mitológia c. könyvét, majd a csángó népművészetről tartott előadást. A Nyárád mentéről összegyűlt népművészek Bíró János faragó kopjafáit olvasva próbálták megfejteni az alkotó üzenetét. Átvitt értelemben a Nyárádszeredai Városnapokat csángó-székely-magyar-magyar találkozónak is nevezhetjük, mert a szeredaiakkal együtt ünnepeltek a testvértelepülések is – mondotta Kádár Gyöngyi, a polgármesteri hivatal művelődési igazgatója. /Kilyén Attila: Csángó-székely-magyar-magyar találkozó. Tegnap zárultak a Nyárádszeredai városnapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
